FRISSTÉS 2021 március:
A 2021 márciusi változtatással a TNM rendelet szerint nem kötelező a gépi szellőzés. A szellőzésre vonatkozó rész csak akkor érvényes, ha az épületben gépi szellőztetést alakítanak ki. A módosított TNM rendelet 2022-ben lép hatályba.
Cikkünk a módosítás előtt íródott, azaz a 2021 januári állapotot írja le.
Módosult a TNM rendelet szellőzéssel foglalkozó része (is)
Eszerint az ablakon keresztül történő szellőzéssel a jövőben nem számolhat a tanúsítványt készítő szakember. Az előírt friss levegő mennyiség kizárólag gépi szellőzéssel biztosítható, ablaknyitással nem. Valójában a korábbi években sem lehetett volna ezt a kiskaput használni, hiszen az előírt levegőmennyiség (fejenként minimum 25,2 m3/h) sem a józan ész szerint, sem a tudomány eredményei szerint sem volt biztosítható. Természetesen használható a hővisszanyerős szellőztető, és a központi elszívás, néhány egyéb kritériummal kiegészítve (TNM rendelet 2.4. pont, a lap alján).
Hővisszanyerés
A nettó fűtési energiaigényt részben fedezheti a hővisszanyerő. A hővisszanyerő primer energiaigénye, hatásfoka, és a fagymentesítés (deresedés elleni védelme) meghatározó paraméterek a számításban. Ezekben a tulajdonságokban a minőségi Zehnder hővisszanyerő gépek kimagaslók.
Új fogalmak: szellőző rendszer, épülettechnika, páraszabályozású légbevezető
A TNM rendelet új fogalmakat is bevezetett, az épületgépészet szót a rendelet az épülettechnika szóra cserélte. Ennél fontosabb, hogy definiálja a szellőző rendszer fogalmát, az alábbiak szerint: „…a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a szellőztetőberendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2014. július 7-i 1253/2014/EU bizottsági rendelet szerinti berendezés”.
Páraszabályozású légbevezető
A hivatkozott EU rendelet szerint a páraszabályozású légbevezető nem szellőztetőberendezés, így csak elszívó ventilátorral együtt használható. A szellőzőberendezés definíciója: „elektromos árammal működtetett, legalább egy járókerékkel, egy motorral és készülékházzal rendelkező készülék, amely egy épületben vagy épületrészben a használt levegő kültéri levegővel való cseréjét szolgálja”
Némi félreértésre adhat okot a 2.4 pont megfogalmazása: „figyelembe vehetők a friss levegő bevezetésére alkalmas passzív, automatikus működésű páraszabályozású légbevezető elemek”. Talán eligazítást ad a „folyamatos és igény szerinti működést” előíró szövegrész, illetve a „rendszer részeként figyelembe vehető” szövegrész. A páraszabályozott légbevezető tehát a rendszer része, a másik része egy folyamatosan működő elszívó ventilátor.
Nem páraszabályozású légbevezető
Páraszabályozás nem csak a légbevezetőkben valósítható meg. Nem egyértelmű, hogy mihez kezd a rendelet az automatikusan és folyamatosan, igény szerint üzemelő elszívó rendszerekkel, ahol a páraérzékelés a ventilátorban történik. Elvileg egy ilyen rendszer minden kritériumot teljesít, de nem használ páraszabályozású légbevezetőt. A friss levegő más típusú légbevezetőkön lép be a lakásba.
Szabályozott működésű szellőztetőrendszer és beüzemelés
„…a légcserét, csak szabályozott működésű hővisszanyerős szellőztetőrendszer vagy központi elszívásos szellőzés kiépítésével lehet biztosítani, mely a belső páratartalom és CO2-szint alapján automatikusan és folyamatosan, igény szerint üzemel”. Vajon ebben a mondatban a „a belső páratartalom és CO2-szint alapján” szövegrész csak az elszívásos megoldásokra, vagy a hővisszanyerős szellőztetőrendszerre is vonatkozik? Ha igen, akkor a minden hővisszanyerős szellőztető rendszert (legyen az akár központi vagy akár decentralizált), CO2 vagy páratartalom érzékelővel kell ellátni, vagy olyan gépet kell alkalmazni, amiben ilyen érzékelő van beépítve. Ez nem egyértelmű.
Beüzemelés, beszabályozás
Nem pontosítja a rendelet mi a „szabályozott működésű” rendszer, és mi nem tudunk „szabályozatlan működésű” rendszert elképzelni, legalábbis – ismerve más gyártók kínálatát is – ez elég életszerűtlen. Nekünk a szabályozott működésről a beszabályozott-beüzemelt légtechnika rendszer jut elsőre eszünkbe, és e tekintetben mejegyezzük, hogy a rendelet kötelezően előírja a rendszer beazsbályozását is- ebben nincs változás.
Kötelező az energiacímke is
Eddig is kötelező volt, de a módosított TNM külön kiemeli az energiacímke használatát:
„…a beszállító vagy a kereskedő a termékre vonatkozó adatlappal és a termékre helyezett címkével, távértékesítés esetén az épülettechnikai rendszerre vonatkozó adatlap és a címke elektronikus változatának rendelkezésre bocsátásával dokumentálja és továbbítja az épület tulajdonosának…”
A szellőzés termékekre vonatkozó címkézési és mérési eljárásokról évek óta cikkezünk és beszélünk, mert e területen hatalmas „hiányosságokat” – vagy inkább komoly szabálytalanságokat- érzékeltünk a piacon. Reméljük, hogy ez gyorsan megszűnik, és 2021-ben már kikerülnek a piacról a webáruházakat elárasztó olcsó, tanúsítvány és energiacímke nélküli szellőztetőgépek. A TNM rendelet ezt hangsúlyozó részét külön üdvözöljük.
A TNM rendelet 2.4 pontja
2.4. Az épület 2.1. vagy 2.2. alpontban meghatározott, a tartózkodási zónába minimálisan bejuttatandó friss levegő mennyiséget és az elvezetésre kerülő szennyezett levegőt, így a légcserét, csak szabályozott működésű hővisszanyerős szellőztetőrendszer vagy központi elszívásos szellőzés kiépítésével lehet biztosítani, mely a belső páratartalom és CO2-szint alapján automatikusan és folyamatosan, igény szerint üzemel. A rendszer részeként és kialakításánál figyelembe vehetők a friss levegő bevezetésére alkalmas passzív, automatikus működésű páraszabályozású légbevezető elemek. Az épület külső nyílászáróinak teljes vagy részleges nyitásával történő friss levegő bejutást a 2.1. és 2.2. alpontban meghatározott érték számításnál nem szabad figyelembe venni.
Szellőzés számítási módszer, sarokszámok
A szellőzésre vonatkozó számok nem változtak, ebben a cikkben ezt nem részletezzük. 2019-ben, szakkereskedő partnerünkkel közösen írtunk cikket a TNM szerinti számítás módjáról, amit itt ér el: TNM rendelet és hővisszanyerős szellőzés